2017. január 1-jén léptek hatályba a webáruházakra vonatkozó szigorúbb bírságtételek, melyek minimuma 200 ezer forintra emelkedett.

A sajtóban megjelent híradások, vélemények túlzó mértékű szankciókról szólnak. Nem hívják fel azonban a figyelmet arra, hogy a magasabb bírságok csak bizonyos körülmények fennállása esetén alkalmazhatók. Melyek ezek a körülmények?

A bírság alkalmazása nem automatikus, a jogszabály csak egy lehetőségként tekint a bírság alkalmazására. Jogsértés esetén enyhébb szankció a kötelezés, mellyel a hatóság elrendelheti például a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, vagy akár határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást.

Nehéz lenne ésszerű indokot találni arra, ha egyes adminisztratív jellegű előírás megsértése esetén, mely a vásárló számára tényleges hátrányt nem okoz, egyből a bírság alkalmazásához nyúlna a hatóság. Ugyanakkor, ha a jogszabálysértés eléri azt a szintet, amikor bírság alkalmazása szükséges, első alkalommal a hatóság ekkor is csak az általános bírságtételeket alkalmazhatja. Az új jogszabály szerint ugyanis az emelt szintű bírságok csak a vállalkozás „elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő ismételten megállapított jogsértése esetén” alkalmazhatók.Az általános bírságtételek alapján a bírságminimum 15 ezer forint.

Az emelt szintű bírságok alkalmazásának feltétele, hogy mind az első, mind az ismételt jogsértésnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggőnek kell lennie.

Ez a feltétel nyilvánvalóan értelmezésre szorul. Tágabb értelemben akár a webáruház bármely olyan tevékenységét jelentheti, melyre vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóságnak ellenőrzési jogköre kiterjed (például a panaszügyintézés, vagy a minőségi kifogások intézése). Szűkebb értelemben azonban kifejezetten azokat a feltételeket jelenti, melyeket a webáruház speciális jellegére tekintettel írt elő a jogalkotó. Így pl. az általános szerződési feltételek tartalmára, vagy a webáruház internetes felületének kialakítására vonatkozóan.

(Hogy melyek az általános szerződési feltételek tartalmára, illetve a webáruház internetes felületének kialakítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések? A későbbiekben erről is szó lesz!)

Az emelt szintű bírság alkalmazásának másik feltétele, hogy a jogsértés ismételten megállapításra kerüljön. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy ehhez ugyanannak a jogsértő magatartásnak az ismételt tanúsítására van-e szükség? Azaz, ha például a webáruház szerződési feltételeiben nem kerül feltüntetésre a vállalkozás székhelye, majd később megállapításra kerül az is, hogy a cégjegyzékszám maradt le, megvalósul-e az ismételt jogsértés?

Szintén kérdéses, hogy mennyi időnek kell eltelnie a jogsértések ismételt megállapításától? Azaz az első jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követően elkövetett ismételt jogsértés esetén van csak helye a megemelt bírságnak?

Bár sok a bizonytalanság az új szabályozással kapcsolatban, annyi bizonyos, hogy nem a webáruház első jogsértése esetén kerül alkalmazásra a súlyosabb szankció!

Ennek ellenére nem árt a webáruház általános szerződési feltételeit a jogszabályokhoz igazítani, ennek érdekében pedig szakemberhez fordulni. Sokszorosan megtérülhet a befektetett összeg!

A jogszabály alkalmazásával kapcsolatos kérdéseimet megküldtem a fogyasztóvédelmi hatóságnak.